5.fejezet: Az ismerkedés

De ez mind csak addig tartott még elképzeltem,ugyanis volt akivel beszélgethettem útközben.
Már az utca sarkán voltam,mikor meghallottam,hogy valaki a nevemet kiabálja.Reflexszerűen hátranéztem és nem más tartott felém,mint Mark.Járása most is kecses volt,mint mindig, és ezt a többiek is észrevették,ugyanis sok fürkésző szem tapadt rá akárhányszor megmozdult.Ha nem lettem volna hozzászokva ahhoz,hogy a környezetemben mindenki ilyen gyönyörű,akkor engem is letaglózott volna a külseje.Hófehér bőre kihangsúlyozta a sötét félhosszú haját és az aranybarna szemeit.Egy halványkék inget és egy farmert viselt.
A gondolatmenetemet Mark szakította félbe,ugyanis akkor ért oda mellém.
-Szia!Megyünk együtt haza?-és elejtett egy sugárzó mosolyt.
-Te merre laksz?-nem a legértelmesebb kérdés volt az eddigi életemben,de nem bírtam normálisat összehozni.
-A várostól nem messze az erdőben áll a házunk.A nagyapádék házától úgy egy órára emberi tempóban.
Na itt teljesen elvesztettem a fonalat.Idejön egy vega vámpír család,aki ismeri az egész pereputtyom és még csak nem is tudtam róla,hogy jönnek.Közben elidultunk,mert elkezdett csöpörögni az eső.
-Honnan ismered az én nagyapámat?
-Az én apám eljött pár hete és beszélt Carlisle-lal,hogy ide szeretnénk költözni.Először nem tartották jó ötletnek,de aztán beleegyeztek.A Cullen család összes tagja szavazott,hogy ideköltözhetünk,avagy se.Csak ketten szavaztak ellenünk.A szőke hajú nő és az apád.
-Az én apám?-nem hiszek a fülemnek,szóval mindenki be volt avatva csak én nem.Tudtam,hogy miért ellenezte apu azt,hogy ideköltözzenek,mert ez újabb átalakulásokat jelentettek.A falka így megint növekedni fog pár taggal.
-És hányan vagytok a családodba?
-Csak 4-en.
Ez azt jelenti,hogy kb. 3 gyerek fog átalakulni farkassá.
-Értem.És te mióta...mikor..-csak hebegtem habogtam.Nem kérdezhettem meg tőle,hogy:"Hé te, mióta vagy vámpír?"Ez udvariatlanság lenne a köbön.
-Úgy érted mióta vagyok vámpír?
-Igen.-kicsit zavart,hogy ilyen nyíltan beszél erről a dologról.De nagyi is mesélte,hogy mikor még ember volt,akkor őt is zavarta az a kifejezés,hogy vámpír.
-1925-ben haraptak meg.Évekig egyedül voltam,majd később felkerestem Matthias-t.Ő szoktatott hozzá az állati vérhez.Nagyon nehezen szoktam meg,de sikerült.Ausztráliában általában kengurukra vadásztunk ezért egy kicsit szokatlanok a hegyi oroszlánok és a szarvasok.
-És a többieket Matthias változtatta át?Vagy ők is csatlakoztak hozzá, mint te?
-Én és Christopher csatlakoztunk,de Theresa-t ő maga változtatta át nem olyan régen.Theresa-t egy parton találta meg súlyos sérülésekkel,úgy 70 éve.Mint kiderült egy rabszolga hajóról vetette magát a vízbe és eltűntnek nyilvánították.Nem is keresték többé.De mesélj magadról te is valamit,ne csak én beszéljek.
-Mint már gondolom tudod,az én anyum hibrid,az apum meg vérfarkas,így bennem van vámpír,ember és farkas gén is.Fejlődésem szempontjából ugyan úgy nőttem,mint az ember.Nagyjából ennyit tudok elmondani magamról.
-És hogy van az,hogy a farkasok meg a vámpírok békében vannak egymással?
Kérdően néztem rá,mert csodálkoztam,hogy Carlisle nem említette a legfontosabb dolgot,a határvonalat.
-Nos még nagyon régen a Cullen család és a quileute törzs egyezséget kötött és húzott egy határt amit nem léphetnek át a vámpírok.Később pedig mikor anyám megszületett és bevésődött apámnál akkor még erősebb lett a kapocs a két "faj"között,mert a farkasok óvják egymás társát.Mikor anyámmal végezni akart a Volturi a farkasok és a vámpírok egy oldalon álltak és ez így is maradt.Ha bajt észelelnek egyből értesítik egymást.
-Értem.Nos azt hiszem ideje hazamennünk mert már kezd sötétedni.
Körbenéztem és igaza volt.A Nap már az erő mögött járt.Észre se vettem,hogy az egész délutánt átbeszélgettük.Biztos voltam benne,hogy nem aggódnak értem otthon,ugyanis ha kések anyu mindig felhívja Alice nénit,hogy lát-e valamit velem kapcsolatban és ettől mindig megnyugodott.
Elköszöntünk egymástól és elindultam hazafelé.A kocsifelhajtón ott állt Rose,Jasper,Esme és Edward autója.
Először nem tudtam mire vélni a dolgot,de aztán.....